Fertőzési út

Még több cikk
National Geographic Magyarország A londoni Imperial College megbízásából végzett legújabb modellszámítások a Magyarországon is meghozott szigorúbb intézkedések megalapozottságát támasztják alá. Forrás: Getty Images Az eredmények szerint csillapítás helyett elfojtásra kell törekedni, mert csak így tud megbirkózni az egészségügy a helyzettel.
Addig, amíg megszületnek az egyéb eszközök a járvány leküzdésére, a modell szerint a szigorú, mindennapi életmódunkat megváltoztató intézkedéseket újra és újra be kell vezetni — olvasható az mta.
Társadalom bitekben A londoni Imperial College professzora, Neil Ferguson vezetésével összeállt szakértői csoport modellszámításokat végzett annak felmérésére, hogy milyen hatással lennének az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában a különféle korlátozó intézkedések az új koronavírus terjedésére, a kórházi kapacitások kihasználtságára és a járvány halálozási mutatóira.
Ebben a szimulált világban engedték szabadjára az új koronavírus modelljét, melynek egészségre gyakorolt hatásait, fertőzőképességét a való világban eddig megismert statisztikai adatok szerint határozták meg.
Csillapítás vagy elfojtás?
Osztályharc korona idején
A tanulmány legfontosabb kérdésfelvetése az volt, hogy elegendő-e enyhébb kényszerintézkedésekkel csillapítani a járvány lefolyását, vagy nagyobb járulékos megrázkódtatások árán keményebben be kell avatkozni. A mai helyzetben egy magyar olvasónak ez már nem lehet kérdés, azonban Nagy-Britanniában még néhány nappal ezelőtt sem volt egyértelmű, hogyan dönt a kormány, és Fergusonék tanulmánya nagy szerepet játszott abban, hogy végül a szigorúbb intézkedések mellett tette le fertőzési út voksát.
Az új koronavírusra az eddigi statisztikák szerint az a jellemző, hogy egy olyan társadalomban, ahol nem vezetnek be semmiféle óvintézkedést, egy beteg átlagosan 2,4 embernek adja át a fertőzést. A csillapítás mitigation azt jelenti, hogy ezt az értéket lejjebb szorítják, de még 1 felett marad, vagyis a fertőzöttek és a fertőzésen átesettek összlétszáma folyamatosan nő, csak lassabb ütemben.
Az elfojtás suppression azt jelenti, hogy a kényszerintézkedések következtében annyira megritkulnak a fertőzés átadását segítő találkozások, hogy egy beteg átlagosan 1-nél kevesebb embernek adja át a fertőzést.
- Paraziták a tüdőben népi gyógyszerek
- Dipyllobothriasis megelőző intézkedések
Ennek következtében a fertőzöttek és a fertőzésen átesettek összlétszáma viszonylag gyorsan lecseng. A kutatók rendkívüli intézkedések egész sorozatát vázolták fel. Az intézkedések első csoportja a társadalom kisebb részét érinti: fertőzési út a tüneteket mutató betegek elkülönítése — a fertőzési út mutató beteggel egy háztartásban élők önkéntes karanténja — a hetvenévesnél idősebbek szociális távolságtartása a háztartáson kívüli kontaktusok csökkentése Az intézkedések második csoportja a teljes társadalmat érinti: — iskolák, egyetemek bezárása — szociális távolságtartás a teljes társadalomban a háztartáson kívüli kontaktusok csökkentése Fontos hozzátenni, hogy a szimulált intézkedések definícióinál számítottak arra, hogy egy szabad társadalomban nem lehet minden polgár mellé rendőrt állítani, tehát biztosan lesznek olyanok is, akik fittyet hánynak az intézkedésekre, és ezzel gyengítik a hatásukat.
Az eredmények azt mutatták, hogy az intézkedések első, a társadalom kisebb részét érintő csoportjának elemei sem önmagukban, sem kombinációikban nem alkalmasak arra, hogy elfojtsák a járvány terjedését, vagyis ezt a bizonyos R értéket 1 alá vigyék le. Ezen még az sem változtat, ha emellett még az iskolákat, egyetemeket is bezárják.
You have Successfully Subscribed!
Az igazán rossz hír pedig az, hogy a szimulációk az összes ilyen csillapítási szcenárióban azt mutatták, hogy az egészségügyben rendelkezésre álló intenzív osztályos kapacitásoknak többszörösére lenne szükség a súlyos betegek ellátásához. Tehát a szimulációk szerint szükség van a teljes társadalmat érintő, drasztikus intézkedésekre — amilyenek bejelentéséről nap mint nap hallhatunk Magyarországon.
A kutatócsoport publikációja számunkra eddig legfeljebb elméleti fertőzési út bír, és a helyzethez képest nyugodtan konstatálhatjuk, hogy a Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések valóban arányban vannak a féreg fórum vélemények súlyával. A mindenkit érdeklő kérdés: mikor lesz vége ennek az egésznek? Ferguson szakirodalmi adatokra támaszkodva azt írja, hogy legkorábban nagyjából egy-másfél év múlva van esély arra, hogy elérhetővé váljon egy hatékony, tömegesen elérhető vakcina.
De mit tegyünk addig? Azt gondolhatnánk, hogy minden rendben van, elbántunk a vírussal, azonban a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. Mivel az elfojtás stratégiája hatékonyan leszorítja a fertőzöttek számát, a vírus nem fertőz meg nagy tömegeket.
Következésképpen nem kezd kialakulni semmiféle nyájimmunitás, amikor a fertőzésen átesettek maguk is lassítani kezdik a terjedést.
Magyarországon továbbra sincs koronavírussal fertőzött beteg
Vagyis, amint feloldják az intézkedéseket, a lakosság ugyanolyan védtelen lesz a vírussal szemben, amilyen a járvány kitörésének első napján volt.
Mivel az új koronavírus már az egész világon jelen van, és az intézkedések egyike sem százalékos hatásfokú, nagy optimizmusra vall azt feltételezni, hogy a vírus egyszer csak eltűnik: az utolsó fertőzött is fertőzési út, és nem hallunk róla többet.
A csillapítás stratégiája mellett érvelők egyik reménysége éppen ez volt: ha a veszélyeztetett csoportok védelme mellett átsöpör a társadalmon a járvány, kialakul a nyájimmunitás, ami lehetővé teszi a hosszú távú, viszonylag zökkenőmentes együttélést az új vírussal, ha már tökéletesen úgysem lehet megszabadulni tőle.
Fergusonék modellszámításai azonban azt mutatják, hogy az intézkedések feloldását követően a járvány hamarosan újult erővel beindul, a csillapítás a jelenlegi kórházi kapacitások mellett pedig még mindig jelentős halálozással jár. A modellszámítások azt mutatják, hogy ilyen, szélesebb körű rendkívüli intézkedések fenntartására a vakcina elérhetőségéig hátralevő idő nagyjából kétharmadában szükség lehet.