Gyurusféreg fajok

6.5. Gyűrűsférgek

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették.

E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria. Ez a tulajdonságuk és egyedfejlődésük számos sajátsága is az ízeltlábúakkal Arthropoda közös. A tegzes férgecskét kocsonyás burok veszi körül A legtöbb gyűrűsféreg tengeri állat. Mind szelvényezettségük differenciáltságában, mind érzékszerveik fejlettségében a tengeri soksertéjű gyűrűsférgek Polychaeta érték el a legmagasabb szintet. Feji részükön fejlett tapogatóik vannak, a szabadon úszó életmódú fajok mozgásszervei, az ún.

A testfolyadékot az erek szállítják, zárt keringési rendszere van a vér egy zárt csőrendszerben folyik. Nincs szíve. A háti érben előre áramlik a folyadék, a hasi érben hátra, a haránterekben lefelé. Több funkciója is van; tápanyagot, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de vérük hemoglobint ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért piros színű.

Idegrendszere hasdúclánc-idegrendszer.

Gyurusfereg fajok, Földigiliszta-félék – Wikipédia

Idegsejtjei csoportosulnak, 2 darab dúc van egy szelvényben a hasi oldalon. Érzékszerveik egyszerűek, pár támasztósejtből és receptorból állnak, érzékszőrrel érintkeznek a külvilággal. Ezek mellett szabad idegvégződések is találhatóak az epidermiszben.

Fényérzékeny sejtjeik pigmentkehely típusúak, a fény intenzitását és irányát érzékelik, a testfelszínen elszórtan helyezkednek el, de a testvégeken sűrűbben fordulnak elő. A feji végen elkülönült fej nincs, de ún. Kiválasztószervei kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van egy pár belőlük. A kiválasztás két szakaszból áll: szűrés és visszaszívás.

Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] Elterjedése holarktikus ; ezen belül a fajok nagy többsége a palearktikus faunatartományban él. Észak-Amerikában tehát a nearktikus faunatartományban a családnak mindössze két neme Eisenoides és Bimastos őshonos.

A testüregből a szűrés során bejutnak a vesécskébe a víz, gyurusféreg fajok és a bomlástermékek ám a fehérjék már nem képesek átjutni és a nagyobb molekulák. Ezek a vesécskék végén lévő csillós tölcséren át jutnak be.

Gyűrűsférgek

Ezután az elvezető csatornába kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja, amire még szüksége van. A többi anyag kikerül a külvilágba.

Közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris A bélcsatornája 3 szakaszos. Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy itt puhul és raktározódik a táplálékgyomor itt aprítódik a táplálék.

A középbélben emésztő enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a vérbe elvezetődik. Az gyurusféreg fajok része a végbélnyílás, itt távozik a táplálék az állatból. Bőrlégzéssel lélegeznek, vagyis a bőrön át jut be testükbe az oxigén, a légzési gázokat a vér szállítja.

A kevéssertéjű gyűrűsférgek szaporodása lehet ivaros és ivartalan.

Utóbbi esetben a test egy speciális szelvénye képes maga előtt a feji vég felől farki véget, a túlfelén feji véget differenciálni. A kevéssertéjű gyűrűsférgek hímnős állatok.

Földigiliszta-félék

Az ivaros szaporodás a törzsben nagyon változatos. A női ivarszerv részei: páros petefészek — gyurusféreg fajok tölcsér — petevezető, ondótartály. A hím ivarszerv részei: 2 pár here — 3 pár ondóhólyag — csillós tölcsér — 2 pár kivezető cső — egy ondóvezetőben egyesülnek.

Kölcsönös megtermékenyítés jellemző. Ilyenkor egymás ondótartályába ürítik spermiumaikat. A nyereg mirigyhámsejtjei által termelt váladékgyűrűben megy a rossz lehelet okozza a kezelést a megtermékenyítés — az állat ebből kihátrál, először a petesejteket, majd az idegen ondót üríti ebbe a váladékgyűrűbe.

Ahogy a feji vég elhagyja a gyűrűt, az bezárul, és petecsomóvá kokonná szilárdul. Fejlődésük közvetlen, első táplálékuk a kokon anyaga.

A gyűrűsférgek

Sérülés esetén a feji vég szelvényét, a farki vég ennél is több szelvényét pótolhatják. Az állat perisztaltikusan mozog féregmozgás. A sertékkel rögzítve magát hosszanti és körkörös izmait váltakozva megfeszítve képes ilyen mozgásra. Az állat külsején hámszövetek találhatóak egyrétegű hengerhám. A földigiliszta fontos szerepet játszik a talaj porhanyósításában, átszellőzésének javításában kedvezőtlen anaerob bomlási folyamatok, jelentős szervesanyag-veszteség elkerülésea növényi maradványok bontásában.

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak. Az olajosgiliszták néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok.

Mészmirigyük a táplálék Ca-tartalmát kristályokban választja ki amik járataik falát szilárdítjákezáltal kedvezően befolyásolják a talaj-ph-t. A kevéssertéjű gyűrűsférgek közé tartozik. Egyéb ismertebb gyűrűsférgek között említhető az orvosi pióca Hirudo medicinalis és díszhaleleségként tenyésztett közönséges csővájó féreg Tubifex tubifexilletve az étkezési célra is felhasznált, sőt egyes ázsiai vidékeken ilyen célból ugyancsak tenyésztett koreai péniszhal Urechis unicinctus.