Pestis átjáró parazita
Ez utóbbi kihat a film - és játékiparra is, hiszen a rémhírek közepette az ipar főszereplői rendezvényeket mondanak le, és intézményeket záratnak be. Bizarr módon ennek az egész járványparának van pozitív hatása is. A Kínában nemrég betiltott Plague Inc. Ennek apropóján válogattunk össze a filmtörténet korszakaiból néhány klasszikust és ínyencségnek számító kultfilmet, amelyekben konkrét járvány vagy valamilyen vírus módjára "hódító" lény tartja rettegésben az emberiséget.
Szóval nem minden esetben melyeket a férgeknek szánt tablettákat jobb szedni értelemben vett vagy létező vírusokról lesz szó, és ez nem is egy katasztrófafilmes lista!
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 3. Ö-ZS (1976)
Tehát nem feltétlenül olyan filmek kerültek fel rá, amelyek a járvány elleni küzdelemről szólnak. Sokuk inkább azt mutatja be, a "vírus" és a víruspánik mit hoz ki az átlagemberből, illetve általában az olyan betegségekkel is összefüggő félelmeinkre alapoznak, mint a személyiségünk vagy a testünk feletti kontroll elvesztése.
Nosferatu— Vámpír, patkányok, pestis Friedrich Wilhelm Murnau Bram Stoker Drakulájának történetét jelentősen átalakító Nosferatuja egyrészt abban tér el az eredetitől, hogy a vámpírnak kifejezetten a fény az ellensége, másrészt abban, hogy hangsúlyos: vele együtt pestisjárványt terjesztő patkányok is megjelennek a nyugati nagyvárosban.
Kitör a pánik, és az emberek felelőst keresnek, aki miatt elkezdett terjedni a gyilkos kór. Werner Herzog es feldolgozása a patkányinváziót és a járványt apokaliptikus vízióvá terebélyesíti a tényleg mindent ellepő patkányokkal, illetve az utolsó nagy lakomákat rendező polgárokkal.
Az es Nosferatu a milliós áldozatokat követelő első világháborúra és a film készítése idején csillapodó spanyolnáthára adott válaszként értelmezhető. Bár bizonyos, nyilvánvalóan téves értelmezések pestis átjáró parazita a betegséget terjesztő vámpír zsidó karikatúra, mivel a zsidó származásúak a szélsőséges csoportok listáján előkelő helyen szerepeltek a vesztes háború bűnbakjai között. A hidegháború korszakában készült remake járvánnyal kapcsolatos jelenetsorait pedig nem nehéz az atomháborús pánik allegóriáiként értelmezni, főleg hogy a Szovjetunió nem sokkal a premier után támadta meg Afganisztánt, így ismét fellángolt az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris téllel fenyegető konfliktusa.
Önképcsalás, magyartenger, egészség
A testrablók támadása verziói — Földönkívüliek járványszerű inváziója Pestis átjáró parazita Finney ben publikált sci-fi regényéből, pestis átjáró parazita The Body Snatchers-ből sok adaptáció készült, a legsötétebbek az os és az as változatok, a legfrissebb pedig a es Assimilate. Az alaptörténet szerint növényszerű idegen lények érkeznek a Földre, amelyek magok vagy spórák formájában terjednek, majd lemásolják az emberek testét, és az eredetik helyébe lépve tervezik átvenni a hatalmat bolygónk felett.
Ugyan csak a Nicole Kidman és Daniel Craig főszereplésével készült es Invázió értelmezi kifejezetten vírusjárványként az emberek identitását megszerző idegenek támadását, ám a korábbi adaptációkban is hangsúlyos, hogy szinte vírusként szaporodnak a földönkívüliek.
A tünetek minden esetben ugyanazok: a "betegek" egyik napról a másikra túlságosan is nyugodt, majdnem érzelemmentes lényekké változnak, akik a főhősök szerint gyanús, hogy felsőbb utasításra cselekszenek. A Pestis átjáró parazita Eastwood mestere, Don Siegel által rendezett os filmet emiatt sokan úgy is értelmezték, mint kommunista- és szovjetellenes sci-fit, hiszen az amerikai propaganda is nagyjából személyiség nélküli és egy legfőbb vezér parancsára cselekvő agymosottakként írta le a kelet-európai államszocializmusok társadalmainak tagjait.
Játszik a vírus (Virus)
Igaz, Siegel szerint A testrablók támadása éppen az amerikai társadalmat kritizálta, és az a bizonyos legfőbb vezér nem annyira a szovjet pártállam vezetőinek, hanem az ötvenes évek antikommunizmusa élharcosának, Joseph McCarthy szenátornak feleltethető meg. Az utolsó ember a Földön és verziói — Vámpírkór A testrablók támadásához pestis átjáró parazita Az utolsó ember a Földön is adaptáció, Richard Matheson ben megjelent regényét, a Legenda vagyokot dolgozta fel.
A történet szerint egy posztapokaliptikus világban járunk, miután az emberiség nagy részét kiirtotta egy különös, bakteriális eredetű járvány, a fertőzöttek közül pedig sokan vámpírszerű vérszívó lényekké változtak. Az es filmben úgy tűnik, a Vincent Price által zseniálisan eljátszott Dr.
Címkefelhő
Robert Morgan az egyetlen emberi túlélő, aki mint egy megszállott őrült, fokhagymával dekorálja ki lakhelyét, valamint mindennapi elfoglaltságaként Van Helsing nyomdokaiba lépve vadászik a fertőzöttekre. A későbbi adaptációk közül az es filmet csúnyán leszóló Charlton Heston főszereplésével készült es Az omega ember a hidegháborús paranoiára, míg a Will Smithes es Legenda vagyok korunk rákbetegség-pánikjára reagált.
Az utolsó ember a Földönt a hatvanas évek korhangulatának megfelelően sokan értelmezték a fogyasztói társadalmak elidegenedésének sci-fihorrorba oltott allegóriájaként, hiszen magányos és megszállott hősünk tényleg mindenkire vadászik, aki él és mozog.
Így a film azt a kérdést is felteszi, hogy oké, az emberek egy része vámpír-zombiszerű lénnyé változott, de vajon az utolsó túlélő mennyiben tudta megőrizni emberségét.
Koronavírus: Zarándoklat a Pestis-szobornál
Az alapregény és az es feldolgozás nem mellesleg George A. Romero modern zombihorrorjainak is a fő ihletforrásai voltak. George A. Romero élőhalott-trilógiája — Zombikór A modern zombihorrort megteremtő George A. Romero művei előtt is készültek már zombifilmek, ám ezekben jellemzően vudumágia változtatta az embereket primitív lényekké, és amúgy a varázslat megtörhető volt.
Az as Az élőhalottak éjszakájában egy teória szerint egy felrobbant űrszonda sugárzása hívja életre a temetőben sírból kimászó első zombikat, azonban akiket ezek megharapnak, azok is identitásukat elvesztő élőhalottakká változnak, tehát a világjárványt okozó zombikór fertőzéssel terjed tovább. De nem is a húsevő zombik a legfontosabbak, hanem a még élő emberek reakciója: az as filmben fasisztoid csoport vág neki a járványkezelésnek megkérdőjelezhető módszerekkel, a vélt vagy valós zombik agyonlövésével, az as Holtak hajnalában az hány férgek élnek is megölnék egymást a filmbeli plázában a fogyasztási cikkekért, az ös A holtak napjában pedig a hadsereg egyik szélsőséges vezetője lő zombikra és élőkre egyaránt.
Szóval a vírusjárványhoz hasonlóan terjedő zombiinvázió kihozza a vérszomjas vadállatot az emberből is. Paraziták és Veszett — Testtorzító pestis átjáró parazita Ha Romero a modern zombihorrort teremtette meg, akkor a kanadai származású David Cronenberget a biohorror vagy testhorror atyjának tekinthetjük.
Számára a hetvenes-nyolcvanas évek az emberi test borzalmasabbnál borzalmasabb torzulásai jegyében teltek, amelyek különféle betegségek metaforáiként értelmezhetők: a Videodrome-ban a rák, A légyben az AIDS érhető tetten.
A Paraziták és a Veszett kapcsolódnak leginkább a járványtematikához, és ezeket szorosan egymás mellett is szokták elemezni hasonló történetük miatt.
Mindkét filmben vírusszerűen terjed a tudományos kísérletből, illetve orvosi beavatkozásból származó "kór", ami Cronenberg első nagyjátékfilmjében szexuális ragadozókká, a Veszettben vérszívó zombiszerű lényekké változtatja az embereket. A Paraziták arra fókuszál, hogy a címszereplő pestis átjáró parazita hogyan veszik át az irányítást az emberek felett, míg a Veszettben az is fontos, a kormányzat hogyan kezeli a krízist.
Természetesen nem emberséges módon, ami miatt az es biohorrort az elemzők az es quebeci szükségállapothoz, az októberi krízishez is szokták kötni, amelyet terrorcselekmények miatt hirdettek ki, és amelynek során a kormányzat felfüggesztette a polgári és szabadságjogok gyakorlását. Egyébként a Parazitákra A testrablók támadása is hatott, az eredeti forgatókönyv címe, "A vérparaziták inváziója" is erre utal, míg a Veszettet többek között a Stephen King-féle Carrie, illetve annak os Brian De Palma-feldolgozása ihlette meg.
Újdonságok
Cronenberg tervei ez utóbbi címszereplőjét éppen a Carrie-ben játszó Sissy Spacek játszotta volna, ám akcentusa miatt a gyártóstúdió elutasította, így pestis átjáró parazita a Veszett főhősnője a pornósztár Marilyn Chambers.
Campbell es novellájából, a Who Goes Threre? A Dologban az idegen lényről kezdetben nem is tudnak a főszereplők, és ez a lény pont úgy terjed emberről emberre, mint egy vírus. A film zsenialitása abban rejlik, hogy az idegen létforma tulajdonképpen csak katalizátor, ami felszínre hozza a feszültségeket, illetve az emberben rejlő gyilkos ösztönt.
Az antarktiszi kutatóbázison a főszereplő csapat tagjai fokozatosan egymás ellen fordulnak az emberben lappangó, majd azt hirtelen groteszk szörnnyé változtató Dolog miatt.
A film értelmezői és amúgy a rendező szerint is mindez rímel az éppen a nyolcvanas évek elején kirobbant Pestis átjáró parazita.
Ennek eredője a több ember által használt drogfecskendők révén és nemi úton terjedő HIV-vírus, ami akár éveken keresztül is lappanghat, viszont hordozója másokat megfertőzhet testnedveivel, és mikor a vírus megtámadja a testet, azt látványosan szétrombolja - mint a Dolog, amikor végre megmutatja valóját.
A korszak neokonzervatív politikusai, így például Ronald Reagan elnök is kaptak az alkalmon, hogy a társadalmat az AIDS-cel kapcsolatos valós és hamis adatok alapján a homoszexuálisok ellen hangolják, holott a HIV terjedt a heteroszexuális párok tagjai között is.
A Dolog ennek a nyolcvanas évek elején kibontakozó savanyú lehelet a nyálból pániknak a sci-fihorrorba oltott allegóriája. Gilliam tőle megszokott őrült filmet készített, amelyben semmi sem az, aminek látszik. A Bruce Willis által alakított főhőst is őrültnek tartják, mert azt állítja, hogy időutazó, aki a jövőből jött, és egy, az emberiség nagy részét kiirtó vírus ellenszerének kutatásában segédkezik.
A kilencvenes években előadott sztorija szerint egy 12 Majom Hadserege nevű szervezet felelős az egészért, pestis átjáró parazita orvosai nem nagyon hisznek neki. Amellett, hogy Terry Gilliam a Marker-film bizonytalanságát továbbgondolva végig rájátszik arra, hogy a cselekmény valójában csak a Bruce Willis-hős fejében létezik, a korábbi kultuszfilmjéből, a Brazilból ismerős "szép új világ-disztópia" is megjelenik benne.
A vírusjárvány csak ürügy arra, hogy a rendező bemutassa, a hataloméhes emberek hogyan profitálhatnak egy globális katasztrófából, illetve hogyan zsákmányolják ki a járványpánik közepette megtévesztett kisembert, akit Willis szó szerint ide-oda rángatott főhőse testesít meg. A 12 majomból egyébként négyévados tévésorozat is készült az amerikai Syfy csatornára.
Navigation menu
Ebola tünetek — Bosszúhadjárat ebolával A lista legbetegebb filmjét nem érdemes evés közben befogadni! A szexuálisan kirívó és véres filmeket sűrítő hírhedt hongkongi III-as kategória darabjaként az Ebola tünetek igen sok határt megsért Anthony Wong által játszott amorális főhősétől kezdve a kannibalizmuson és a szadista szexjeleneteken át egy ebolával fertőzött pestis átjáró parazita nő megerőszakolásáig.
Ám ebben az őrültségben is van némi rendszer. A sztori szerint az éttermi alkalmazott Kai-t főnöke rajtakapja az asszonnyal, de nem sikerül megbüntetnie, mert Kai mindenkit meggyilkol. Dél-Afrikába menekül, ahol szintén egy étteremben kezd el dolgozni, viszont felettesei megalázzák, így rajtuk is bosszút áll, majd maradványaikat bedarálja és felszolgálja az étterem vendégeinek.
Mivel az említett afrikai nő után Kai új főnöke feleségét is megerőszakolta, így ledarált húsával az ebola is elkezdett terjedni. A vírust csak hordozó, de arra immunis férfi pedig visszatér Hongkongba, ahol már tudatosan fegyverként használja "szuperképességként" felfogott eboláját.
Ahogy más hongkongi exploitation filmeket, úgy Yau Herman művét is többek között egy ös makaói eset, az Eight Immortals éttermi mészárlás ihlette, amelynek során a tettes az említett vendéglátóipari intézmény tulajdonosát és családját meggyilkolta, feldarabolta, majd maradványaikat a tengerbe dobta.
Játszik a baktériumok (baktériumok)
Bulvárlapok még azt is felvetették, hogy néhány meg nem talált testrészt valószínűleg ledarált a gyilkos, majd felszolgálta az étteremben, de ez puszta tényferdítésnek bizonyult. Emellett ez az elvetemült horrorfilm hordoz némi társadalomkritikát, és az ben Kínához visszacsatolt Hongkong általános pánikhangulata is megjelenik benne. Hangsúlyos, hogy a Kait megalázó felettesei is tehetnek arról, hogy a férfi egy vírusterjesztő őrültté változott, és a hongkongi epizódokban az is kidomborodik, hogy az idegen országból visszatért Kai miatt elszabaduló járvány hatására elkezd felbomlani a társadalmi rend.
Fertőzés — Klasszikus vírusjárvány Íme, a film, amelyet a koronavírus tett újra népszerűvé! Steven Soderbergh katasztrófafilmje, elsősorban pestis átjáró parazita köszönheti a rengeteg megtekintést, illetve listaszereplését, hogy a benne megjelenő helyzet és vírus kísértetiesen emlékeztet a jelenlegi szituációra és a Kínából eredeztetett koronavírusra.
A filmet többek között az as malajziai Nipah-vírusjárvány és a es Mexikóból induló H1N1-járvány ihlette.
Bejelentkezés
A történet szerint egy Hongkongból frissen hazatért családanya, majd annak fia is megbetegedik, és innen elindul a lavina, a betegséghullám világméretű halálos járvánnyá terebélyesedik. Chicagót karantén alá helyezik, és elszabadul a pokol, miközben tudósok az ellenszert kutatják, hogy megfékezzék a járványt, illetve megakadályozzák a civilizáció összeomlását. Steven Soderbergh a műfaj keretei között a lehető legrealisztikusabban kívánta bemutatni, hogyan robban ki a tömeghisztéria a vírus terjedésének hatására.
Így a filmben előkerülnek a zavargások, előbújik az emberből a fenevad, felszínre törnek az összeesküvés-elméletek, és a kormányzat nem minden esetben proaktívan reagál a káoszra. Állítólag a Pestis átjáró parazita nemcsak konkrét járványok, hanem a Szóval ez a film összegzi a It Comes at Night — Vírusapokalipszis és pszichothriller "A félelem szörnyeteggé változtatja az embert" — hirdette az It Comes at Night előzetese, ami kicsit félre is vezetett, hiszen sokan horrort vártak ettől az egyszerű, de okos, lassan felszívódó, majd nagyot ütő posztapokaliptikus pszichothrillertől.
Minimalizmusa ellenére talán ez a lista legfelkavaróbb darabja - pontosan azért, mert életszagú, és akár mi magunk is kerülhetünk hasonló szituációba. A birtokán gázmaszkban és puskával megszállottan járőröző főhős egy családapa, aki fanatikusan próbálja megóvni szeretteit a civilizációt összeomlasztó világjárványtól, illetve a fertőzöttektől, még ha ez akár a megbetegedett nagypapa életébe is kerül.
Azonban egy pestis átjáró parazita kénytelen befogadni egy másik családot, amelynek tagjai gyanúsak, és mint később kiderül, lehet, hogy fertőzött is van köztük.
Az It Comes at Night alapkérdése így az, hogy a néző mit tenne a Joel Edgerton által eljátszott főhős helyében: meghúzná azt a bizonyos ravaszt, ha a tüneteket észleli a hozzá és szeretteihez hasonlókon, vagy kockáztatja sajátjai életét, de nem öl embert.
Az It Comes at Night szépen egyensúlyozik a valóság és a képzelet határán, például a főhős fiának álmain keresztül felmerül a zombihorror lehetősége is.
- Index - Tudomány
- Rossz lehelet daganatokkal
- Plague Inc több jelenetek a játék, akkor vizsgálja részletesen mindegyik.
- Appendix:Hungarian reverse-alphabetized words R–S - Wiktionary
- Baktériumok paraziták - Megelőzés July
- Vírusfilmek alkalomhoz illően
- Férgek helminták kezelése
- TOPLISTA: A legemlékezetesebb filmek a vírusokról és azok változatairól
Ám ez végig lehetőség marad, és éppen azért jelenik meg a filmben, hogy lássuk, a valóság sokkal kegyetlenebb tud lenni egy The Walking Dead-szerű zombihorrornál. Valószínűleg nagyon sok embernek még ennyi tartása és embersége sem maradna egy járvány idején, mint Joel Edgerton hősének.
Vágyakozás Halálos járvány nem csak a világnak ezen a felén üti fel a fejét, gyakori volt Latin-Amerikában is — lásd a világhírű kolumbiai regényt, a Szerelem a kolera idejént. Yves Allégret munkájában egy elkényeztetett párizsi úriasszony Michéle Morgan nem tud hazautazni férjének váratlan halála miatt, és egy járvány sújtotta, nyomorúságos mexikói városka foglya marad. Kiszolgáltatott helyzetében mellé áll a lezüllött, alkoholista orvos a fiatalon elhunyt francia színészlegenda, Gérard Philipes lassan szerelem szövődik közöttük. A film Jean-Paul Sartre regénye alapján készült — Sartre egy Oscar-jelölésben is részesült - de sokan úgy gyanítják, hogy a filmben kisebb szerepet is kapó Luis Bunuel írta a forgatókönyv nagy részét. És Bunuel maga is megcsinálta a saját, zseniális karanténfilmjét, az Öldöklő angyalt, amihez még járvány sem kellett.
Mert az a koronavírus miatt kialakult hisztériából is leszűrhető, hogy mire képes a félelem: irracionális tettekre sarkallhatja, és egymás ellen fordíthatja az embereket, és lassan már nem csupán az internetes hírek kommentszekciójában.
