Platyhelminthes általános jellemzők,
Nagyságuk a néhány milliméter és a méter között változik.
Elsődleges testüregüket protocoeloma kötőszövetszerű sejtes tömeg parenchima tölti ki. Testüregük hasítékcöloma schizocoelomamivel hasítékok, üregek találhatók benne. Három csíralemezzel rendelkeznek ekto- mezo- és entoderma Emésztőcsatornájuk csupán elő- platyhelminthes általános jellemzők középbélből áll, utóbéllel és végbélnyílással nem rendelkeznek.
Ősszájnyílásúak protostomiaakárcsak a gerinctelenek elsöprő többsége, azaz szájnyílásuk fejlődéstanilag a bélcsira gastrula ősszájnyílásából archiporus alakul ki. Idegrendszerük hasi elhelyezkedésű, hosszanti idegtörzsekkel, harántágakkal rendelkeznek, a feji részben agydúcok alakulnak ki. Kétoldali szimmetriájúak.
Protonephridiális kiválasztókészülékük van, ez elsősorban az ozmoregulációban játszik szerepet. Keringési rendszerrel és légzőszervekkel nem rendelkeznek. Többségük hímnős. Körülbelül fajuk ismert, melyeket két platyhelminthes általános jellemzők és négy osztályba sorolunk 5. A laposférgek osztályozása: 5. Örvényférgek altörzse Subphylum Turbellaria 1. Örvényférgek osztálya Classis Turbellaria a. Bélüregnélküliek rendje Ordo Acoela b.
Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik.
Egyenesbelűek rendje Ordo Macrostomidae c. Hármasbelűek rendje Ordo Tricladida d. Ágasbelűek rendje Ordo Polycladida B.
- Zoológia - biológus MSc – Állatorvostudományi Egyetem
- LAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása: - PDF Ingyenes letöltés
- Laposférgek – Wikipédia
- Élő emberi bőr paraziták képei
- Kik vehetik fel a tárgyat?
- Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése.
Újhámúak altörzse Subphylum Neodermata 1. Közvetlen fejlődésű mételyek osztálya Classis Monogenea 2. Galandférgek osztálya Classis Cestoda 3. Tagolatlan galandférgek alosztálya Subclassis Cestodaria 3. Tagolt galandférgek alosztálya Subclassis Eucestoda a. Szegfűférgek rendje Ordo Caryophyllidea b.
Szívógödrösök rendje Ordo Pseudophyllidea c. Proteocephalidea rend Ordo Proteocephalidea d. Testüket csillós hám boríthatja, ez esetben a csillók segítségével csúsznak az aljzaton. Általában szabadonélők.
- Éhezhet megszabadulni a parazitáktól
A hámrétegben ún. A bőrizomtömlő körkörös, ferde és hosszanti izomrétegekből áll, kívülről befelé haladva. A háti és a hasi oldalt hát-hasi irányultságú izomrostok kötik össze.
LAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása:
Szájnyílásuk a test közepén a hasoldalon található általában, garatban folytatódik, mely gyakran kiölthető ormányként jelenik meg. Idegrendszerük központja a feji tájékon található gyűrűszerű agydúc. Ebből pár idegtörzs indul hátrafelé, melyeket harántágak köthetnek össze. Szemekkel is rendelkezhetnek. Kivétel nélkül hímnősek, és ivartalanul is szaporodhatnak. Nagy regenerációs képességgel rendelkeznek. Tengeriek és édesvíziek egyaránt vannak közöttük, de kivételesen szárazföldi fajok is akadnak.
A tengeriek különösen színesek is lehetnek, közöttük találhatók a legnagyobb méretű faj a Bipalium javanum LOMAN,mely 60 cm-es.
A Fekete-tengerben kisebb fajok találhatók, méretük a 0, mm között változik. Az édesvíziek és szárazföldiek mérettartománya: 0, mm.
Laposférgek idegrendszere és érzékszervei
Többnyire fenéklakók, de vannak közöttük szabadon úszók is a tengerekben. Körülbelül fajuk él a Fekete-tengerben, s kb. Ragadozók és dögevők egyaránt lehetnek. Több mint ide tartozó faj ismert világszerte, ezeket több rendbe sorolják. Polifiletikus csoport, az ide sorolt rendek eltérő eredetűek, csupán a didaktikai egyszerűséget szem előtt tartva kezeljük őket együtt.
A test hátoldala domború, keresztmetszetben ovális alakú. A garat néha hiányozhat.
Navigációs menü
Idegrendszerük olykor hálózatos. Protonefridiummal sem rendelkeznek. Egy sztatocisztájuk van, szikmirigyük hiányzik. Molekuláris vizsgálatok arra mutatnak, hogy a laposférgek többi csoportjától függetlenül alakultak ki, az is elképzelhető, hogy valójában nem is e törzs tagjai, csupán konvergens evolúció eredménye a morfológiai hasonlóság. Kisvagy mikroszkopikus méretű fajok, egyes fajaik algákkal élnek szimbiózisban.
Főleg tengerben, ritkábban édesvízben is előfordulhatnak. Oldalai behajlanak. A test elején egy sztatociszta található mediálisan két megnyúltabb szem által közrefogottan. Ezek narancsszínűek. A szájnyílást a páratlan petefészek eltakarja, az ivarnyílások a test hátsó felében találhatók.
Színe zöld a szimbionta zöldalgáknak köszönhetően. Többnyire nem táplálkozik aktívan. A leggyakoribb faj a román tengerparton Konstancától délre.
Látták: Átírás 1 3.
Az algák között él az aljzaton. Páros protonefridiumaik vannak. Általában színtelenek.
A hidrafaló örvényféreg Microstomum lineare O. A szájnyílás viszonylag kicsi, ovális. A garat egyszerű, de nagyon hosszan kiölthető. A fejtájékon oldalt számos érzőcsilló található, szemekkel is rendelkezik. Kifejezetten ivartalanul szaporodik hosszanti osztódással, állatláncokat hozva létre.
Egy egyed hossza kb. Színe változó: a halvány sárgától a barnáig és a rózsaszínűig 4 midenféle változat előfordul. Kedvenc táplálékai az édesvízi hidrafélék, ezek csalánsejtjei azonban nem emésztődnek meg, hanem felvándorolnak az örvényféreg felhámjába, ahol megtelepednek és ugyanúgy aktiválódnak, mint a hidránál.
- Zootaxonómia 1. - biológia BSc – Állatorvostudományi Egyetem
- Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Emberi pinworm fejlődési ciklus
- Kik vehetik fel a tárgyat?
- Предтечи обнаружили в ней потенциал; они и преобразили нас за ряд поколений, сделав такими, какие мы есть, если я не знаю правильного обращения.
Gyakori a vízinövényekkel gazdagon benőtt állóvizekben. Fekete-tengeri rokona a M. Az ide tartozó fajokat többnyire planáriáknak hívják. Levél alakú lapított testük elülső vége lemetszett, platyhelminthes általános jellemzők vagy lebenyes. Testük elején, hátoldalukon két vagy több szem is található. Szájnyílásuk a hasoldal közepén található, kiölthető garatban folytatódik, amelyet a planáriák ormányszerűen használhatnak a táplálék felszippantására. Testvégük elvékonyodó, vagy háromszög alakú.
Nevüket középbelük szerkezetéről kapták: a középbél három ággal rendelkezik, ebből egy előre, kettő hátra mutat. A középbél ágai a maguk során vakbélszerű oldalágakat fejlesztenek. A páros hím ivarmirigyek a két hátsó középbél ág között találhatók, a női ivarmirigyek és a szikmirigyek a test elején helyezkednek el. Az ivarnyílás a szájnyílás mögött helyezkedik el. Nagyságuk mm között változik, színük többnyire barnásfekete, ritkán fehéres. Az édesvíziek petéjüket ún.
A kikelt egyedek alapjában véve a felnőtt egyedek kisebb és nem ivarérett másolatai, kikülönült lárva alak ez esetben nincs. Többnyire elhullott állatokkal táplálkoznak. A testfalat fejlett bőrizomtömlő alkotja, ennek legkülső platyhelminthes általános jellemzők hengerhám. Ezeknek csúcsi része csillós, alapjukkal egy alapi hártyára támaszkodnak. Sejtmagjuk az alap közelében található, és sötétre festett nyálkapálcikákat rhabditok találunk a sejttestben.
Ezek védekezésre szolgálnak, mivel kilövellve elnyálkásodnak és méreganyagot is tartalmazhatnak. A hámsejtek között mirigysejteket is találhatunk.
Laposférgek kültakarója és mozgása
Az alapi hártya alatt izomrétegeket találunk. A vékony körkörös, majd ferde lefutású izomréteget a vastag, hosszanti izomrostokból álló réteg követi. A hátoldalt és a hasoldalt ugyanakkor hát-hasi dorso-ventralis izomrétegek is összekötik. A garat egy garathüvelyben helyezkedik el. Keresztmetszetben kör alakú, kívül és belül egysejtrétegű ektoderma béleli.
Laposférgek
Vastag falában körkörös, hosszanti és sugárirányú izmok találhatók. A garat két oldalán a középbél két hátra nyúló ágának keresztmetszete látható, illetve mellettük a belőlük kiágazó vakbelek keresztmetszete található. Ezeknek a falát egy rétegben elhelyezkedő tömlő alakú hámsejtek alkotják.
