Vannak kör alakú férgek, de nincs antitest. Ellenanyag – Wikipédia
Definíció[ szerkesztés ] Az immunglobulinok olyan glikoproteinek az immunglobulin szupercsaládbanamelyek ellenanyagként funkcionálnak. Az ellenanyag és immunglobulin elnevezéseket gyakran egymás helyettesítésére használják. Szerkezetüket tekintve globulinok a fehérje elektroforézis γ-régiójában találhatók. Az ellenanyagokat az immunrendszer B-sejtjeiből származó plazmasejtek termelik és választják ki. A folyamat során a B-sejtek a nekik megfelelő antigént megkötik, aktiválódnak és plazmasejtté, vagy memóriasejtté differenciálódnak.
Az ellenanyagok alapváza egy monomerde az ellenanyag lehetnek monomer, dimer, trimer, tetramer, pentamer stb. A monomer egy "Y"-alakú molekula, amely két egyforma nehézláncból és két egyforma Vannak kör alakú férgek láncból áll. Az egyes láncokat egymással diszulfid-híd köti össze. Emlősök esetén a nehézláncnak öt típusa van: γ, δ, α, μ és ε.
10 HÉTKÖZNAPI DOLOG ✔ Amit Azonnal ABBA KELL HAGYNOD! [LEGJOBB]
Ezek az immunglobulinok osztályát határozzak meg. Az α és γ nehézláncok kb. Minden nehézláncnak egy konstans régiója van, amelyik azonos az adott osztályba tartozó immunglobulinok esetén, és egy variábilis régiója, amely eltérő az egyes B sejtek immunglobulinja esetén, de azonos az adott B sejt által termelt immunglobulinok vonatkozásában. A γ, α és δ nehézláncok konstans régiója három doménből és egy kapocs régióból hinge áll; a μ és ε nehézlánca 4 doménből áll. A variábilis domént — minden nehézlánc esetén — egy domén alkotja.
Ezek a domének kb. A könnyűláncok csupán típusú emberi féreg paraziták típusát ismerjük: λ és κ. Emberben ezek hasonlóak egymáshoz, de minden egyes immunglobulinban csak egyikük fordul elő.
Minden könnyűlánc két doménből áll, egy konstans és egy variábilis domén alkotja. A könnyűláncok hozzávetőlegesen aminosavból állnak. Az "Y"-alakú monomer két nehéz- és két de nincs antitest láncból áll. Ez összesen hat-nyolc konstans domént és négy variábilis domént jelent. Az "Y" ágainak végeit Fab fragmensnek hívják, ami a nehéz- és a könnyű-lánc egy-egy variábilis és konstans doménjéből áll és együttesen alkotja az antigén kötő helyet a monomer N-terminális végén.
A két variábilis domén a nekik megfelelő antigént de nincs antitest. A papain enzim a monomert két Fab fragment antigen binding fragmensre és egy Fc fragment crystallizable fragmensre hasítja. Egy másik enzim, a pepszin a kapocsrégió alatt hasítja a molekulát, így egy F ab 2 fragmens és egy Fc fragmens keletkezik. Összefoglalva, a szervezetben található immunglobulinok az antigének rendkívül széles körét tudják megkötni.
Ezt a diverzitást de nincs antitest ún.
Hosszú élettartam autoimmun betegség miatt
Ebben a folyamatban bizonyos gének variábilis Vdiverzitás D és kapcsoló joining; J a nehézlánc, ill. Ezzel a folyamattal a V, D, és J régiók kapcsolódása a variábilis régió diverzitását biztosítja, ami magyarázza, hogyan generál immunglobulint a B sejt szinte végtelen számú eltérő antigénnel szemben. Az Fc fragmens, ami az "Y" alapját adja, két nehézláncból áll, és két, ill. Az Fc rész a különböző sejtek receptoraihoz és a komplement proteinekhez kapcsolódik.
A kapcsolódás következtében az ellenanyag különböző hatásokat vált ki, mint például opszonizáció, sejtlízis, degranuláció hízósejt, basofil- és eozinofil-granulociták és egyéb folyamatokat.
A nehéz- és könnyű-lánc variábilis régióját mesterségesen egymáshoz lehet kapcsolni és így meg lehet alkotni az ún.
Ellenanyag
Az immunglobulin koncentráció megközelítő mennyiségi meghatározását a fehérje elektroforézissel végzik. Ezzel a módszerrel a vérplazma fehérjéket albuminra, alfa-globulinokra 1 és 2béta-globulinokra 1 és 2 valamint gamma-globulinokra választják szét, töltésüknek és méretüknek megfelelően. Az immunglobulinok a gamma régióban vannak. Mieloma és néhány más betegség esetén egy adott immunglobulin rendkívül nagy koncentrációban van jelen, ami egy monoklonális csíkot ad. A könnyű láncnak is vannak izotípusai — lambda és kappa —, de ezek nem módosítják az immunglobulinok osztályba sorolását, ezért gyakran figyelmen kívül hagyják őket.
Az immunsejtek egy része ezekkel az immunglobulinokkal annak alapján tud kapcsolódni, hogy milyen, az IgG, IgA, IgM, IgD, és IgE konstans részéhez kapcsolódó receptort fejez ki a sejt felszínén. Egy B limfocita által termelt ellenanyagok a nehézlánc vonatkozásában de nincs antitest egymástól, illetve előfordul, hogy ugyanakkor több osztályba tartozó immunglobulint is termel a sejt.
Mindazonáltal ezek az immunglobulinok megegyeznek az antigénkötő képességük szempontjából, amit a variábilis régió kódol. Ahhoz, hogy az óriási számú különböző Vannak kör alakú férgek megjelenjen a szervezetben és védje azt a számtalan idegen anyaggal szemben, szervezetünk sok millió, egymástól eltérő B limfocitát állít elő.
Fontos tisztázni, hogy amennyiben egy olyan rendszer biztosítaná ezt a sokszínűséget, amelyben minden egyes eltérő variábilis szakaszt egy önálló gén kódolna, akkor a teljes genom sem lenne elég erre a célra.
Ezzel szemben, amint azt Susumu Tonegawa -ban kimutatta, a B limfociták genomjának egyes részeiben olyan szerkezeti változások gén-rekombinációs folyamatok zajlanak le, amelyek az immunglobulinok változékonyságát biztosítják. Tonegawa ezért a felfedezéséért orvosi Nobel-díjat kapott ben.
Kerekférgekben nincs antitest, A kerekférgek megelőzése - Tünetek
IgM[ szerkesztés ] Az IgM olyan polimer szerkezetű molekula, amelyben több monomer immunglobulin kovalens kötéssel, diszulfid-híd révén kapcsolódik egymással, általában pentamert, ritkán hexamert képezve.
A polimer szerkezet miatt a molekula igen nagy méretű, molekulatömege eléri a kD -t pentamer forma. A pentamerhez Vannak kör alakú férgek legtöbb esetben egy férgek emberi paraziták kezelése. J lánc is kapcsolódik, míg a hexamerben térszerkezeti okok miatt J lánc nem található.
Tekintettel arra, hogy minden egyes monomer két antigént képes megkötni, egy pentamer IgM molekula elméletileg ureaplasma gyógyszere antigén megkötésére képes, bár a valóságban ez az állapot az antigének térbeli gátlása miatt nem következik be. Nagy mérete miatt nehezen kerül ki a véráramból, és ezért a szövetközi térben kis koncentrációban van jelen.
Az IgM elsődlegesen a vérszérumban található, bár a hozzá kapcsolódó J lánc miatt a nyálkahártyák felületére is szekretálódik. Polimer szerkezete miatt nagy aviditással köti az antigéneket, és ugyancsak hatékony a komplement rendszer aktiválásában is.
Az őssejtek genomjában az IgM nehézlánc konstans régióját kódoló génszakasz μ közvetlenül a variabilisért felelős gének után helyeződik Vannak kör alakú férgek, és ezért a B limfociták érése során bekövetkező rekombinációs mechanizmusok eredményeképpen az IgM lesz az első immunglobulin, amelyet a sejt kifejez.
IgD[ szerkesztés ] Az IgD a legkisebb mennyiségben termelődő immunglobulin. Az IgD szerkezetileg monomer immunglobulin, és a δ nehézlánc alkotja. Szerepe egyelőre nem ismert, sőt azok a kísérleti egerek, amelyek nem termelik ezt az immunglobulint teljesen egészséges immunrendszerrel rendelkeznek. Minden molekula két antigént képes megkötni.
Galandféreg-fertőzés
Ez a legnagyobb mennyiségben előforduló immunglobulin, amely mintegy felerészben a vérbenilletve a szövetek közti folyadékban található.
Az immunglobulinok közül csak ez az izotípus képes a méhlepényen placentán keresztül a magzatba jutni. Ez a folyamat — amit anyai immunitásnak is nevezünk — biztosítja, hogy az élet első néhány hetében az immunológiai értelemben is éretlen újszülött legyőzze a környezetében jelenlévő kórokozókat. Az első heteket követően a csecsemő saját maga termeli az ellenanyag-molekulákat, amelyekkel képes a saját szervezetének védelmére.
Az IgG számos patogénhez kapcsolódik, így vírusokatbaktériumokat és gombákat köt, és velük szemben megvédi a szervezetet egyrészt a komplement rendszer aktiválásával klasszikus útmásrészt a kórokozók opszonizációját fagocitózis és toxinjaik semlegesítését okozza. Az IgG4 nem aktiválja a komplement rendszert. Az IgG4 kötési képessége affinitás közepes, míg az IgG2 affinitása rendkívül alacsony.
Szintén előfordul az anyatejben, könnyben és de nincs antitest nyálban. Ez az immunglobulin a testfelszínre jutott, lenyelt vagy belégzett patogénekkel szemben fejti ki védő tevékenységét. Az IgA nem aktiválja a komplement rendszert és csak kismértékben opszonizál fagocitózis elősegítése.
A vérben keringő IgA jelentős Vannak kör alakú férgek monomer, de dimer szerkezet is található belőle. A nehézláncot az α génszakasz kódolja a genomban. Az IgA1 a többi immunglobulinhoz hasonlít, míg az IgA2 molekulában a nehéz- és könnyű-láncok nem a kovalens diszulfid-hiddal, hanem nem-kovalens kötésekkel kapcsolódnak.
Bár az IgA2 szérumban alacsonyabb mennyiségben van jelen, a szekrétumokban dominál. A szekrétumokban található IgA dimerként van jelen. A két monomer IgA molekula mellett további két peptidlánc is megtalálható benne: ezek egyike a J lánc "join"; kapcsolóamely a két monomer IgA-t összeköti.
A másik peptidláncot szekretoros komponensnek hívják, melyet a nyálkahártya epitél sejtje termel és akkor kapcsolódik a dimer IgA-ra, amikor az egy sajátos mechanizmus révén a sejten keresztül a nyálkahártya felszínére kerül.
Számos esetben nemcsak dimer, de trimer és tetramer IgA-t is ki lehet mutatni. IgE[ szerkesztés ] Az IgE egy olyan monomer immunglobulin molekula, amelynek nehézláncát az ε génszakasz kódolja. Jelentős mértékben glikozilálódik, molekulamérete: kD.
Az IgE molekula olyan erősen kötődik a basofil granulociták és a szöveti hízósejtek felszínén lévő receptorokhoz, hogy a termelődését követően szinte csak szagtalanító dezodorok lehet kimutatni, a vérbeli koncentrációja rendkívül alacsony. Az IgE alapvető szereppel bír az azonnali túlérzékenységi reakcióban és a paraziták férgek elleni immunitásban. Nem aktiválja a komplement rendszert, hőre érzékeny.
Funkciók[ szerkesztés ] Az aktiválódott B-sejtek differenciálódnak, és vagy plazmasejtekké, vagy memóriasejtekké válnak.
A plazmasejtek oldható antitesteket választanak el, és a memóriasejtek évekig, vagy akár évtizedekig is túlélnek; így biztosítják, hogy az immunrendszer gyorsabban reagáljon az újabb fertőzésekre.
A saját szervezet által termelt antitestek az első életévekben jelennek meg. Mivel az antitestek szabadon úsznak a véráramban, azért a humorális immunrendszerhez tartoznak. Rendszerint egy antigénre reagálnak, például egy vírus burkának töredékére.
Az antigénhez kapcsolódva megakadályozzák, hogy a kórokozó belépjen a sejtekbe. Körülvéve az antigént stimulálják a makrofágokat és a többi sejtet, hogy távolítsák el a kórokozót. A többi immunválasz stimulálásával és a szérum komplement rendszer beindításával a kórokozó lebontásához is hozzájárulnak. Először is, az antitest és a faktor közötti kötés megjelöli az adott sejtet a falósejtek számára.
Ezeket a falósejteket a szérum komplement kaszkádban képződött további anyagok is vonzzák. Másodszor, a szérum komplement rendszer néhány faktora egy külön alrendszert képez, ami kilyukasztja a megjelölt sejt hártyáját.
Egy antitest több antigénhez is hozzákapcsolódhat. A kórokozó beburkolásával jelzik a sejteknek, hogy Vannak kör alakú férgek kell megtámadniuk. Azok a sejtek reagálnak, amik felismerik az ellenanyag Fc régióját. A sejtek ezután működésbe lépnek a feladatuknak megfelelően: a falósejtek bekebelezik a kórokozókat, az ölősejtek különböző anyagokat bocsátanak ki, amik elpusztítják a támadót; más sejtek jelzőanyagokkal, például hisztaminnal újabb sejteket hívnak a helyszínre.
Az Fc régiók izotípusspecifikusak, ami kerekféreg méretű mozgások színező jellege az immunrendszer alkalmazkodóképességét és csak a megfelelő mechanizmusokat váltja ki. A klinikai immunológiában nephelometriával mérik az immunglobulinok különböző fajtáinak a mennyiségét, hogy meghatározzák az antitest profilt.
A vörös vértestek felszíni antigénjei ellen irányuló antitestek hemolitikus vérszegénységet jeleznek, ami Coombs teszttel mutatható ki.
Sok autoimmun betegség egyébként is kimutatható a vér elemzésével, ekkor ugyanis vannak antitestek, amik a szervezet saját anyagait ismerik fel. Terhességi tesztet is végeznek az ellenanyagokkal. Célzott de nincs antitest kezelik a reumatoid artritiszt, [15] a multiple sclerózist, [16] a pikkelysömört, [17] és a rák egyes fajtáit, [18] például a feji és a nyaki rákokat, vagy a mellrákot.
Születéskor, abortusz vagy sérülések esetén a magzat vére az anya szervezetébe juthat. Ha az anya Rh negatív, és a magzat Rh pozitív, akkor az anyába jutott vér miatt az anya szervezete antitesteket kezd termelni a magzat vörös vértestei ellen, ami az újszülöttnél hemolízist kockáztat.
Ezeket védik ki az anti-RhD antitestek. Az anya szervezetébe jutva elpusztítják a magzatból jövő Rh antigént. Ezt még akkor kell adni, mielőtt még az érzékenység kialakulna, tehát lehetőleg azonnal. Ha időben kapja meg őket az anya, akkor az ellenanyag nem stimulálja a B-sejteket, és nem jegyzik meg, tehát a humorális immunrendszer nem termel anti-Rh antitesteket, ezzel nem támadja meg az akkori, vagy a következő babákat.
